Pünkösdi hagyományok, népszokások
A májusi hónap bővelkedik az ünnepekben, itt volt az anyák napja, nemsokára közeleg a gyereknap, és persze a Pünkösd, mely hagyományosan vallásos esemény. Néhány szokást elevenítünk fel, melyeket Pünkösd napján tartunk.
Nem mindenki tudja, hogy a pünkösdi szokások elsősorban a keresztény valláshoz kapcsolódnak, ám ezek gyökerei, egyes elemei a pogány kultúrából származnak. A pünkösd szó eredetileg a pentekotész szóból ered, mely nem mást jelent, mint ötvenediket. Ez utal arra, hogy ez az ünnep mindig a Húsvét utáni 50. napon kerül megrendezésre. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli Pünkösd vasárnapján.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelző szélzúgást jelképezve, kürtöket és harsonákat fújtak meg, a lángnyelvek helyett rózsák és ostyák hullottak alá a templom padlásáról, máshol pedig fehér galambokat eresztettek szét.
Hazánkban főként a keresztény szokások terjedtek el, bár egyes elemei, mint például a Pünkösdi király és királynő választása a pogány időkig nyúlik vissza. A Pünkösd az egyház számára az öröm ünnepe.
Nézzünk néhány népszokást, melyeket idén május 23-án és 24-én fogunk megtartani.
Rengeteg hagyományos esemény kötődik ezekhez a napokhoz, például a májusfa kidöntése, táncmulatságok, párválasztás, tavaszköszöntés, de talán a legismertebb a pünkösdi király választása. Pünkösdkor ügyességi versenyeket rendeztek a falvakban, ahol a legények megmutathatták ki az igazán bevállalós. Volt ezeken a versenyeken tuskócipelés, karikadobálás és még megannyi szórakoztató versenyszám. Aki megnyerte a versenyt, az különböző kiváltságokat szerzett magának a következő pünkösdig. Többek között egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívták, a kocsmákban ingyen ihatott, hiszen a cehhet a község álta helyette. Ebben az évben ő volt a legények vezetője is, rá hallgattak mindannyian.
A pünkösdi királyok választása után indult a pünkösdi királynéválasztás, mely termékenységvarázsló szokás. Nagy megtiszteltetés volt annak a lánynak, akit adott évben megválasztottak királynénak. Mise után házról házra jártak a legszebb kislánnyal a lányok, jókivánságokat, verseket mondtak, énekeltek, virággal szórták tele a szobákat. Végül a házigazdák a lefátyolozott kislány állát megcsiklandozták, és ha a lány mosolygott, de nem látszottak a fogai, akkor biztosak lehettek a háziak abban, hogy jó termés lesz. Ajándékokat adtak a lányoknak, pénzt, ételt, egyebeket. A királynét menyasszonyi ruhába öltöztetve hordozták végig a faluban és közben a következő verset mondogatták:
Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán teremettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.
Párválasztás sem maradhatott el a tavasz csodás időszakában, úgyhogy néhány udvarlással kapcsolatos szokás is fűződik a Pünkösdhöz. Ilyen volt például, amikor a legény a kiszemelt lány ablakába pünkösdi rózsát csempészett, a lányoknak koszorút kellett fonni, amit odaadtak a kiválasztott fiúnak. A mátkálás szokása is erre az időszakra tehető, amikor a fiú a kiszemeltjének komatálat küldött kaláccsal és borral, ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is visszaküldte a maga szakalytóját.
Pünkösd idején tartják a híres csíksomlyói búcsút is, az írásos feljegyzések szerint legalább a 15. század óta. A katolikus hívek pünkösd szombatján érkeznek a templomhoz, majd a mise után közösen felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A legfontosabb magyar Mária-kegyhely is itt található. Napjainkra a magyarság számára egyetemes találkozóhellyé vált a csíksomlyói búcsú, melyet hazánk hungarikummá is nyilvánított.
A Pünkösd jelképei: a pünkösdi rózsa, galamb, tűz és szél.
Rengeteg vers és mondóka született a Pünkösd tiszteletére. Itt csak egyet említünk, mely hűen tükrözi az ünnep hangulatát.
Erre mentek a kisasszonyok
Szép gombos ruhába
Beleléptek véletlenül
Pünkösdi rózsába.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát.
Hasznosnak találtad a cikkünket?! Kérjük oszd meg másokkal is.